Veszélyes és mérgező növények a kertekben

A szobanövények háromféle szempontból lehetnek veszélyesek. Egyik a mechanikai sérülést okozni tudók, ezek azok, melyek tövisekkel, vagy tüskékkel rendelkeznek. Előnyük, hogy ez a veszélyforrás könnyen felismerhető, hiszen látszik rajtuk. Másik csoportba tartoznak az allergiás reakciót kiváltók és bőrirritáló hatásúak. Harmadik csoport pedig a mérgezőké.

Forrás: Nagy Z. Róbert – magyarmezogazdasag.hu

Szúr, allergiát okoz, vagy mérgez

A kaktuszokon leaglább ránézésből látjuk, milyen veszélyt tartogatnak…
Fotó: wikipedia

A sérüléseket okozók között vannak a kaktuszok, egyes pozsgások, mint az Agavék, de a Yucca levelei is hegyesek és élesek. Szintén veszélyes lehet a csavarpálma (Pandanus veitchii) és néhány más pálmafaj is, főleg a merev és éles levelűek. Olyan helyre tegyük őket, hogy ne lehessen beléjük ütközni, vagy akadni, miközben elmegyünk mellettük, és akkor nem lesz gond.
A kontyvirágfélék családjába (Araceae) tartozó növények némelyike mérgező, bőrt és nyálkahártyát irritáló anyagokat tartalmaz. Szintén tartalmaznak bőrizgató anyagokat a kutyatejfélék (Euphorbiaceae) családjába tartozó növények, mivel a család összes faja tartalmaz tejnedvet, ami különböző koncentrációkban tartalmazza az irritáló anyagokat.

Mérgező növénynek tekintjük azokat a fajokat, amelyek hatóanyagaik révén az emberi, és állati szervezetbe bejutva, azt károsítani képesek. A mérgezést előidéző vegyületek többnyire a növények másodlagos anyagcseréjének termékei.

Sok szép, de veszélyes növény van a környezetünkben. A képen: leánder
Fotó: wikipedia

Ha végignézzük kertjeinkbe és otthonunkba díszítési céllal betelepített növényeink sorát, rájövünk, hogy ezeknél a „háziasítás” célja kizárólag az esztétikai szempontokon alapult. Hiszen olyan elemi szempontok, mint például, hogy ne okozhassanak mérgezést, nem szerepel a dísznövények kiválasztásánál. Gondoljunk csak egyik legismertebb szobanövényünkre, a leanderre (Nerium oleander), amelynek minden része veszélyes. Őshazájában a pásztorok nem egyszer pusztán attól szenvedtek mérgezést, hogy egy leander-ligetben pihentek meg, ahol a nagy melegben kipárolgó méreganyagok miatt lettek rosszul. Vagy itt vannak a kedvelt foltos levelű Dieffenbachia fajok, amelyeket őshazájukban kínzásképpen etettek meg emberekkel. Eredeti nevének fordítása is erre utal: némító nádnak hívják.

Elsősegély növényi mérgezéskor

Mérgezés gyanújakor legfontosabb, hogy hamar orvoshoz kerüljön a beteg, és lehetőleg tudjunk információt adni arról, melyik fajból evett.

Az emberi szervezet is védekezik a mérgezés ellen, ezért gyakori ilyenkor a hányinger. Segítsük elő a hányást azzal, hogy vizet itatunk a beteggel. De tejet semmiképp ne adjunk neki, mert ez egyes zsírban oldódó méreganyagok felszívódását az gyorsítja.

Kerti és szobai dísznövényeink között több mérgező faj is akad. Ezek főként kisgyermekeknek és háziállatoknak okozhatnak problémát, ha elfogyasztják ezeket. Ami azonban szerencse, hogy a mérgező növények többsége (sajnos nem mind) rossz, keserű ízű, ami miatt kevés az esély, hogy bárki nagy mennyiséget önszántából elfogyasztana ezekből…

A ruta nyáron égési sérüléseket okozhat – ha érintkezünk vele, majd napfény éri a bőrt. Van ami fényérzékenységet okoz. Fotó: wikipedia

A kerti növényeink között is vannak bőrizgató hatásúak, mint a kedvelt fűszer, a ruta is. Kertben hamarabb történik baleset, mint szobában, hiszen a rutát megérintve, nem is látjuk, hogy ránk került a leveleiről az olaja, ami csak napfény hatására okoz több hétig tartó égés szerű tüneteket.
A csucsorfélék családjába (Solanaceae) tartozó növényeknek legtöbbször a bogyója mérgező, de természetesen itt is van kivétel, hiszen az ugyanebbe a családba tartozó paradicsom a legkedveltebb zöldségfélénk egyike. Szintén a mérgező piros bogyóival hívja fel magára a figyelmet a szobaliliom (Clivia miniata), így a virágzás után tartsuk olyan helyen, ahol a gyermekek nem férhetnek hozzá csábító terméséhez.

Gyakori mérgező dísznövények

Amaryllis belladonna (Forrás: wikipedia)

Az amarillisz (Amaryllis belladonna) hagymától a leveleken át egészen a virágokig minden része mérgező. Elfogyasztását követően gyomor-, és bélgyulladásra jellemző tünetek alakulnak ki, melyet hányás és hasmenés kísér. Súlyosabb esetekben ez izom-, és légzésbénulással is kiegészülhet. Gyógykezelése tüneteket enyhítő szerekkel lehetséges: fontos a folyadékpótlás, gyulladáscsökkentő szerek beadása, és a likorint, valamint amarillisz alkaloidot lekötő adszorbenssel javasolt a mérgezés enyhítése.

Ciklámen (Forrás: wikipedia)
Csillagfürt (Forrás: wikipedia)

ciklámen (Cyclamen sp.) az egyik legkedveltebb cserepes szezonnövényünk. Gumószerű rizómája szintén mérgező. Szaponin tartalma elfogyasztását követően az emésztőrendszer nyálkahártyáját izgatja. Tünetei: az étvágytalanság, hasmenés, valamint görcsök, és bénulás jelei.

Szinte minden vidéki kertben megtalálható csillagfürt (Lupinus sp.). Minden része mérgező, fajtától függően változó mértékben. A hüvelytermések és a magok alkaloidtartalma a legmagasabb, melyek szárított állapotban is veszélyesek. A csillagfürtök mérgező hatását tovább fokozhatják a rajtuk gyakran megtelepedő parazita gombanemzetség a Phomopsis mikotoxinjai.

A gyűszűvirágból szívgyógyszer is készül, pont e hatóanyagai miatt baj, ha valaki megeszi.
Fotó: wikipedia
Hortenzia (Forrás: wikipedia)

gyűszűvirágok (Digitalis sp.) szívre ható szteroid glikozidjait az orvostudomány a gyógyítás szolgálatába állította, ám főként leveleinek elfogyasztása ugyanebből adódóan súlyos egészségkárosodást okozhat. Fogyasztását követően első tünetek a hasi fájdalom, öklendezés, nyáladzás, hányás. Ezt követi a pulzus folyamatos gyengülése, majd szívbénulás. Gyógykezeléskor elsődleges szempont a méreganyag eltávolítása hánytatással, vagy gyomormosással.

hortenzia (Hydrangea sp.) esetén az egész növény mérgező, elfogyasztását követően pár órán belül jelentkeznek a tünetek: hasi fájdalom, hányás, véres hasmenés, légzési problémák. Hánytatás után adagoljunk aktív szenet a betegnek, ami leköti a méreganyagokat (hidrangin, kumarinszármazék), majd legkésőbb ezután orvosi kezelés következik: nátrium-tioszulfát oldatot kell adni intravénásán.

Kálla (Zantadeschia aetiophica) Forrás: wikipedia

A kálla (Zantadeschia aetiophica) mérgezést a virág és a növény nedvei okozhatják. Méreganyagaik a kalcium-oxalátok irritálják a nyálkahártyát a szájban, a bőrön. Elfogyasztását követően hasmenés, hányás, pupillatágulás, később aluszékonyság következik be. Az okozott tüneteknek megfelelő kezelés javasolt.

Hajnalka (Ipomea tricolor) Forrás: wikipedia

hajnalka (Ipomea tricolor) egyik legkedveltebb egynyári futónövényünk. Ha víz-, és tápanyagigényét megfelelően kielégítjük, rövid idő alatt nagy felületeket futtathatunk be vele. Nagy, zöld szív alakú levelei mellett, színpompás nagy virágai is megkapóak. A magjai azonban mérgezőek, az LSD-vel rokon anyagokat tartalmaznak. A mérgezés első tünete viselkedészavarokban jelentkezik: zavartság, izgatottság, dühöngés, tájékozódási zavarok. Később öklendezés, hányás, pupillatágulás, és vérnyomáscsökkenés figyelhető meg. Terápiája hánytatás után aktív szén adagolása.

Szép, de veszélyes a szívvirág. Fotó: wikipedia

szívvirág (Dicentra sp.) elég sok kertben megtalálható e növényfaj is, veszélye főleg különleges virágában rejlik, mely a gyerekeket könnyen kóstolásra csábíthatja. Az egész növény mérgező. A tünetek az elfogyasztást követően nagyon rövid idő alatt alakulnak ki: remegés, ingerlékenység, nyáladzás, hányás. Hánytatás után tüneti kezelés javasolt.

Tiszafa (Taxus baccata) Forrás: wikipedia

A kertben tartott tiszafának (Taxus baccata), amelynek piros színű magköpenyét leszámítva (mely a madarak egyik kedvenc eledele) minden egyéb része mérgező. A fogyasztása mégsem javasolt, mert ha a magköpeny kóstolásakor lenyeljük a magot, az már komoly problémákat okoz.