A fagyos napok jót vagy rosszat tesznek a kiskertekben?

Forrás: magyarmezogazdasag || Nagy Z. Róbert – Nagy Annamária || 2025.01.28

Fagyos napok után enyhülés: mi történik most a kiskertekben? Régen kemény teleink voltak, akár hetekig nem ment a hőmérséklet fagypont fölé. Aztán jöttek az enyhe, fagymentes telek. Most néhány napig sok helyen nem csak éjjel, de nappal is fagyott…

A fagyos időszaknak a kertben vannak előnyei és hátrányai is. A fagy pusztítja a talajban, növényeken vagy azok maradványain telelő kártevők és kórokozók egy részét. Ez csökkenti a következő évi fertőzések és károsítások mértékét, tehát növényvédelmi szempontból jó a fagy.

Illusztráció

A fagy hatására a talajban lévő víz megfagy, ami tágulással jár. Ez apró repedéseket hoz létre a talajban, ami javítja annak szerkezetét, levegőzését és vízelvezetését. A fagyás-olvadás ciklusok különösen a kötött, agyagos talajoknál hasznosak. Emellett a fagyos időszak csökkentheti bizonyos gyommagvak csírázási arányát a következő szezonban.
A növények pihenési ciklusára is jó hatással van az alacsony hőmérésklet. A fagy késő ősszel beindítja, ilyenkor január-februárban pedig segít fenntartani a növényekben a nyugalmi időszakot, ami fontos a következő évi fejlődésükhöz.

Az alacsony hőmérséklet azonban hátrányokkal is járhat. A fagy károsíthatja vagy elpusztíthatja azokat a növényeket, amelyek nem télállóak az adott éghajlaton. Ez különösen a fiatal növényekre, a dézsás növényekre és az örökzöldekre lehet veszélyes. A tartósan átfagyott talaj megakadályozhatja a talajban a víz és a tápanyagok felvételét a növények gyökerei számára, hiszen a víz nem folyékony, hanem szilárd halmazállapotban van jelen. Ez kiszáradáshoz vezethet, még akkor is, ha a talajban van nedvesség. Ez az örökzöldekre lehet kifejezetten káros, hiszen azokon ilyenkor is van levél, ami ha keveset is de párologtat, amit vízfelvétellel kellene pótolni.

A fagy fizikai károkat is okozhat. A jég és a hó súlya letörheti a fák és cserjék ágait, emellett közvetetten szintén probléma, hogy a fagyos időben a vadállatok (pl. nyulak, őzek) élelem után kutatva nagyobb eséllyel megrághatják a fák kérgét, cserjéket és más növényeket.

Az enyhe téli időszaknak is vannak előnyei, hátrányai

Ekkor kevesebb fagyérzékeny növény károsodik: mivel nincs fagy, a fagyérzékeny növények sem károsodnak, így nem kell őket különösebben védeni, takarni, vagy teleltetni.

Bizonyos növények, amelyek nem mennek teljes nyugalmi állapotba télen enyhe időben is folytathatják a növekedést, bár lassabban. Ez előnyös lehet egyes zöldségek (pl. spenót, saláta) esetében, amelyek így korábban szüretelhetők.

A fagymentes talaj lehetővé teszi a kerti munkák (pl. ásás, korai hagymaültetés) folytatását a tél folyamán is, bár a talaj nedvessége miatt ez néha nehézkes lehet.

A hátrányok itt sem maradhatnak el… Az enyhe tél kedvez a kártevőknek (pl. rovarok, atkák, meztelencsigák) és a kórokozóknak (gombák, baktériumok), amelyek így nagyobb számban élik túl a telet, és tavasszal erőteljesebben támadhatják a növényeket.

A fagymentes időben a gyomok is folyamatosan növekedhetnek, ami megnehezíti a tavaszi munkákat.
Sok növénynek (különösen a gyümölcsfáknak) szüksége van a téli hidegre a megfelelő nyugalmi időszakhoz. Ennek hiánya negatívan befolyásolhatja a következő évi termést és a növények általános egészségét, kondicióját. A hideg hatására indulnak be bizonyos hormonális folyamatok, melyek elengedhetetlenek a tavaszi ébredéshez.
Az enyhe tél megzavarhatja a növények természetes vegetációs ciklusát, ami korai rügyezéshez, virágzáshoz vezethet. Ez veszélyes lehet, ha később beköszöntenek újabb fagyok, amelyek károsíthatják a korán kihajtott növények leveleit, korán virágzóknál a virágait.

A fagyos időjárás hiánya miatt a talaj nem esik át a fagyás-olvadás ciklusokon, ami kedvezőtlen hatással lehet a talajszerkezetére, különösen a kötött talajok esetében.

Illusztráció

Védekezés fagyos időben

Ha korlátozottan fagyálló növényeket is szeretnénk a kertünkben tartani, néhány egyszerű trükkel segíthetünk nekik átvészelni a telet. Ezeket a fajokat ültessük védett helyre, például falak mellé déli fekvésbe, kerítések mögé vagy fák alá.
A téli hónapokban takarjuk be a növényeket levelekkel, ágakkal, vagy speciális védőtakarókkal. Ezek segítik a növény körüli magasabb hőmérséklet tartását, ám a nem szellőző, például műanyag fóliák nem alkalmasak ilyen célra. Alattuk rothadásnak indulhat a növény, penészedés is felléphet, és túl nagy ez alatt a hőmérséklet különbség: nappal, ha rásüt a nap, nagyon felmelegszik.
A talaj mulcsozása segít megőrizni a talaj nedvességét és hőmérsékletét, így védve a növények gyökereit. A száraz időszakokban öntözzük meg a növényeket, de kerüljük a túlöntözést. A növények jó általános kondíciója is hozzájárul ahhoz, hogy fagytűrésük optimális legyen -a saját fajuk lehetőségeihez viszonyítva.
Késő nyáron és ősszel már azért nem célszerű plusz tápanyagokat adni a növényeknek, mert ennek köszönhetően a növekedésük leáll, a vesszők elkezdenek beérni, befásodni, erősebbnek és ellenállóbbak lesznek a tél beköszöntéig.
Megéri ősszel, vagy a hidegebb időszak beállta előtt (amikor éjjel-nappal fagypont alatti, vagy körüli a hőmérséklet) a töveket földdel vagy mulccsal felkupacolni (de ezt tavasszal ne felejtsük el lebontani), mert ha elfagyna a föld feletti rész, így még a gyökérnyaki rügyekből újra hajthat, regenerálódhat a növény.

A leanderek, olajfák, gránátalmák, babérok például korábban teleltetést igénylő fajnak számítottak hazánkban, ám ma már országszerte sok helyen kint telelnek, mert egyre enyhébbek a telek. A lombvédelem érdekében érdemes fátyolfóliával körbe tekerni a fagyérzékeny, és az örökzöld növényeket, ami valójában nem fólia, inkább egy átlátszó textilanyag, ami a fényt átengedi, és 2-3 fokkal magasabb hőmérséklet van alatta, de mégis jól szellőzik.

A növények fagytűrése nemcsak a fajtól, hanem az adott növény egyedi állapotától is függ. Egy gyenge, beteg növény sokkal érzékenyebb a hidegre, mint egy egészséges példány.

Forrás: www.magyarmezogazdasag.hu