A tél ugyan ránk vicsorgott az elmúlt napokban, ugyanakkor a szabadgyökerű növények ültetésének még nincs vége. Bátran lehet még tervezni a gyümölcsös vagy a díszfák ültetését. Kissé csapadékos és enyhe napok jönnek. A reggeli -1°C-tól még nem fagy át úgy a talaj, hogy ellehetetlenítse a telepítést.
Fordítsunk gondot arra, hogy az adott hely klimatikus és talajviszonyainak megfelelő növényt válasszunk ki! A növények kerten belüli elrendezése is segíti, vagy rontja a növény további növekedési esélyét. A növények kiválasztásához javasoljuk Retkes József – Tóth Imre: Lombos fák, cserjék (Nyugat-dunántúli Díiszfaiskolások Egyesülete, 2015), illetve Józsa Miklós: Fenyők (Botanika, 2002) című könyvét, vagy kérje szakember tanácsát. Ültetés előtt mindenképpen győződjön meg a növény igényeiről, illetve a klimatikus és talaj adottságokról.
Az ültetés ideje
A szokásos ültetési időszak tavasszal a fagyok elmúltától lombfakadásig, összel lombhullástól a fagyokig tart, de a konténerben nevelt növényeket a fagyos téli hónapok kivételével egész éven át ültethetjük. A lombfakadás előtt földlabdásan kiszedett növények egész nyáron át telepíthetők.
Szállítás
Szállítás közben ügyeljünk arra, hogy a szabadgyökerű növények gyökérzete ne száradjon ki, ezért mindenképp védeni kell! Javasoljuk gyökérzet beborítását, lehetőség szerint zárt gépjárművel történő szállítást, amennyiben ez nem megoldható takaróponyva használatát.
A vegetációs időben rendelt és elszállított konténeres vagy földlabdás növényeket szintén zárt gépjárművel javasoljuk szállítani, nyitott tehergépkocsival történő szállítás esetén a növények lombozatát minden esetben Raschel-hálóval vagy egyéb ritka szövésű takaróanyaggal kell megvédeni.
Metszés
Ültetés előtt a lombkoronát, szabad gyökerű növényeknél a gyökérzetet igazítsuk meg.
Le kell metszeni a szedés, szállítás során sérült, törött gyökereket (szabad gyökerűeknél), ágakat illetve az esztétikailag nem megfelelő, rossz irányba lévő (pl. keresztbe növő) hajtásokat. Konténeres növényeknél és fenyőféléknél ennél több metszésre nincs szükség.
A szabad gyökérrel vagy földlabdával kitermelt növény gyökérzetének egy részét elveszteti, így felborul a lombkorona-gyökérzet egyensúly. E miatt, amíg be nem gyökeresedik, addig a növény gyökérzete a fold feletti részeket nem tudja elegendő vízzel és tápanyaggal ellátni. Az egyensúlyt be kell állítani, azaz a lombkoronát vissza kell metszeni. Az ágakat 2/3-ukra vágjuk vissza ügyelve arra, hogy a vezérág minden esetben emelkedjen a többi ág fölé. Idős fák esetében az ágak megkurtítása mellett az ágak ritkítását is végezzük el.
Ültetés
Ültetés előtt megfelelő nagyságú ültető gödröt kell ásni, aminek az átmérője a földlabda, illetve konténer, szabadgyökereseknél a gyökér átmérőjének kétszerese, mélysége másfélszerese legyen. Kötött (agyagos) talaj esetén ügyeljünk arra, hogy a gödör széle és alja ne legyen sima, mert ez későbbiekben akadályozhatja a gyökérzet továbbfejlődését illetve megállhat benne a víz, mely a gyökérzet pusztulását okozhatja. Ültetéskor a visszatöltendő földet érdemes javítani, ez történhet jó minőségű komposzt vagy kereskedelemben kapható speciális földkeverék 20-30%-ban történő bekeverésével. Amennyiben a talajunk rossz minőségű (pl. kötött, kavicsos stb.) érdemes az ültető gödörben teljes talajcserét végezni.
Az ültetőgödör alját olyan magasan kell feltölteni, hogy a belehelyezett növény földlabdájának/konténerének teteje, illetve a gyökérnyak az eredeti terepszinttel egy magasságban legyen.
Fontos, hogy a növényeket tápanyaggal lássuk el. Erre legmegfelelőbbek a hosszú hatástartamú szabályozott tápanyag leadású műtrágyák (pl. Osmocote Exact), de használhatunk szerves trágyát is. Fontos, hogy a tápanyagot a visszatöltött földbe keverjük el! Nem szabad éretlen szerves trágyát és hagyományos műtrágyát használni.
A földlabdás növények jutaszövetbe, illetve szükség esetén dróthálóba vannak csomagolva. A juta és a drótháló lebomlik, ezért ezeket nem kell eltávolítani! Ha a drót a törzset éri, azt felül vágjuk el. Ügyelni kell arra, hogy ültetés közben a földlabda ne essen szét, és lehetőleg ne sérüljön. Tilos a növények földlabdáját ültetéskor eltávolítani! Konténeres növények esetében a fólia-, vagy merevfalú konténert természetesen le kell szedni.
Az ültető gödörbe helyezett növény földlabdájának, gyökerének környékét a labda magasságának 3/4-éig töltsük fel jó minőségű földdel, majd tömörítsük. Magasabb labda, nagyobb gyökérzet esetében a feltöltést több részletben, többször tömörítve végezzük el. Szabadgyökerű növényeknél fokozottan ügyeljünk a jó tömörítésre, hogy a gyökérzet kapcsolatba kerüljön a talajjal, a hozzáadott föld ne legyen levegős.
Az így beültetett növényt öntözzük meg. Ügyeljünk arra, hogy a földlabda belseje is ázzon át. Ezt legkönnyebben többszöri öntözéssel érhetjük el. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a visszatemetett föld ázik át legelőször, majd azt a környező föld követi és csak ezután ázik át a földlabda. Az öntözés befejezése után, amikor a vizet már elitta a föld, töltsük fel a földlabda, gyökér környékét és a földlabdára is kerüljön néhány cm föld, majd tányérozzuk ki a növényt, hogy a későbbi öntözések alkalmával az öntözővíz ne folyjon el.
A vízháztartást javíthatjuk azzal, ha az ültetés során alkalmazunk valamilyen vízmegkötő anyagot (pl. ZEBA) az előírásoknak megfelelően.
Nagyobb méretű fák esetén (három- vagy többször iskolázott) a későbbi öntözés megkönnyítésére érdemes lehet ültetés során 80-100 mm átmérőjű dréncsövet a labda alján a labda köré hajtani, majd a cső egyik végét emeljük talajszint fölé és dugaszoljuk be. Ezen keresztül öntözve az víz közvetlenül a növény gyökeréhez juttatható.
Karózás
A fa mellé üssünk karót és ahhoz jutával, kender zsineggel kössük ki a fát. Nagyméretű (iskolázott) fákat 3 oldalról pányvával, vagy karóval kell rögzíteni. Ügyeljünk arra, hogy a kötöző anyag ne tudjon a kéregbe belevágni. A támaszték 2-3 évig maradjon a növény mellett. A kötések feszességét évente ellenőrizzük. Ha meglazult, akkor feszítsük meg, ha a kötés belevágna a fa kérgébe, akkor lazítsuk meg.
Egyéb munkák
A napégés megelőzésére a fák törzsét jutacsíkkal vagy nádszövettel tekerjük be. A juta időközönkénti nedvesítése javítja az eredést is.
Gondozás ültetés után
Az eltelepített növényeket legalább a telepítést követő nyár végéig, a három- vagy többször iskolázott növényeket a második év végéig rendszeresen gondozni kell. Ez elsősorban öntözést jelent.
A nap, szél szárító hatása a frissen ültetett növényeknél fokozottan érvényesül. Amíg a növények be nem gyökeresednek, vizet csak a földlabdából, a gyökér közvetlen környezetéből tudnak felvenni, ezért fontos, hogy az ültető gödröt, a földlabdát és környékét állandóan nedvesen tartsuk, de az öntözővíz a növény környezetét ne áztassa, ne mocsarasítsa el.
Vegetációs időszakban (márciustól-októberig) hetente egy alkalommal öntsük tele a tányért, vagy a dréncsövet vízzel, ezt 10-15 percenként addig ismételjük, amíg a tányérban, dréncsőben vízfogyást már nem tapasztalunk. Fontos, hogy öntözést követően a dréncsövet mindenképp zárjuk le, ellenkező esetben ugyanis a dréncsövön keresztül a gyökér környezete közvetlenül száradhat. Mikor a dréncsőre már nincs szükség, azt a talaj szintje alatt 15-20 cm-re vágjuk el, a talajban maradó részt töltsük be homokkal és temessük el. Használhatunk automata öntözést is a fenti elvek figyelembe vétele mellett.
Nagyobb esőzés (20 mm felett) esetén a heti öntözés elhagyható. Kisebb esők, illetve a pázsit öntözése nem pótolja a fás szárú növények külön öntözését!
A növények megfelelő tápanyag-utánpótlásáról mindenképpen gondoskodni kell, erre a célra a legalkalmasabbak a szabályozott tápanyag leadású műtrágyák (pl. Osmocote Exact, Lanscaper Pro Flora). Kártevő vagy kórokozó megjelenése esetén a megoldásról a szakirodalom adhat felvilágosítást, vagy kérje szakember segítségét.
Az elültetett növény a gondos ápolást meghálálja. Munkájához sok sikert kívánunk!
Forrás: prenor.hu
