Hagyományos bogyósgyümölcseink mellett megjelennek hazánkban olyan fajok is, amelyek különleges igényeik miatt speciális felkészültséget vagy szerencsés termőhelyet igényelnek, esetleg eddig szinte ismeretlenek voltak.
Palesits Zsolt || 2022. 05. 23.
A nemesítők egyszerre szép és jó ízű, betegségeknek ellenálló, könnyen termeszthető és szedhető fajtákat hoznak létre, a faiskolák pedig képesek a gyors elszaporításukra.
Rengeteg színváltozatban
A bogyós gyümölcsűek közül a málna volt a második legnépszerűbb faj a szamóca után, és talán manapság is az. Az íze utánozhatatlan, a termesztése megtanulható, a metszése sem túl bonyolult. Főképpen a sarjon termő málnák népszerűsödésével a szakmunka szinte megszűnt. Ki ne tudná tövig metszeni a málnasarjakat? Növényvédelmi igénye természetesen megmaradt, de az is kevesebb, mint a hagyományos málnának.
Rengeteg színváltozata van, sárga, narancssárga, piros, lila, vagy akár fekete. Hogy kicsit sokkolják a kertészeket, minden fajból nemesítenek törpe változatokat, amiket a minikertekben és a balkonon is termeszthetnek.
A málnának a „mini” fajtái a Lowberry® sorozatból a Little Sweet Sister® és a Little Red Princess®. Ezek a fajták legföljebb 80-100 centiméter magasra nőnek, és június közepétől szeptemberig teremnek. Gyümölcseik közepesen nagyok, sötétpirosak, jó málnaízzel.
Néhány példát lássunk a most divatos színű fajtákra is. A sárgák közül a sarjon termő Autumn Sun® a legfelkapottabb. Augusztus közepétől a fagyokig terem, jó termőhelyi körülmények között akár 170-200 centiméter magasra is megnő. Narancsos sárgás a Frambeasy® Autumn Amber®. Ez a fajta a különleges színe mellett az egyik legnagyobb gyümölcsű málna. A pirosak közül kiemelkedően nagy gyümölcsű a Primeberry® Malling Happy®, illetve az Autumn Bliss®-nél jobbnak tartott, viszonylag korai termésű Autumn First®. A lila málnák közül régóta közönségkedvenc a sertetüske nélküli Glen Coe, és az őszi málnák közül a sarjon termő Primeberry® Malling Passion®. A nagyon sötét, majdnem fekete színű málnák szintén érdekesek, ilyen a Black Jewel®. Ez a fajta viszont vesszőn termő, ugyanúgy, mint a hazánkban legismertebb Fertődi zamatos.
Ha valaki azt gondolná ezek után, hogy ez a málnanemesítés vége, mást már nem lehet kitalálni, nagyot téved. Szépen begyűrűzik a köztudatba a „díszmálna” kifejezés. Hogy mi is a díszmálna? Rózsaszín szimpla (Pacific Rose) és rózsaszín telt virágú (Olympic Blue) fajták jelennek meg a piacon. A csoda bennük, hogy még gyümölcsöt is teremnek, bár kisebbet, mint a normál fajták, de édesek és ehetők.
Régen és még most is kapható a szabad gyökerű málnasarj. Ez olcsó, de könnyen kiszárítható szaporítóanyag, hiszen a gyökerek a kitermelést követően és a szállításkor is szabadon vannak.
Lerakatokban sok helyen kapható cserepes málna is. Ez mindig megered, hiszen a gyökérzet „burkolt” körülmények között van ültetésig, viszont drágább. A most megjelenő tálcás, tápkockás szaporítóanyag elsősorban profi kertészeknek való, akik becserepezik és úgy forgalmazzák. Termesztők is vásárolhatják, hiszen ők nagy szaktudással rendelkeznek, szabadföldbe kiültetve, csepegtetve tudják folyamatosan öntözni, ami a jó eredés záloga.
Szedermálna
Sok új hibrid létezik már, de az egyik legkülönlegesebb szedermálna a Buckingham Tayberry. Kitűnő ízével, nagy bogyójával már megnyeri a kertészkedők sokaságát, az csak ráadás, hogy nincs a Tayberryre jellemző horgas sertetövise, sima vesszejű fajta. Ebben a kategóriában ez a csúcs!
Áfonya
Magyarország savanyú kémhatású talajain, például az Alpokalján termeszthető gyümölcs az áfonya. Megtanultuk tisztelni és szeretni ezt a különleges bogyósgyümölcsöt is, roppant népszerű lett.
Sokan ültetik, majd mindenki csalódik benne, pedig nem a növény a hibás. Hazánk talajainak nagy része meszes, amit az áfonya csak kis ideig képes elviselni.
Persze mesterségesen savanyíthatjuk a talajt és így kedvező kémhatást teremthetünk a növényeinknek, savanyú tőzeggel, ecetes vagy esővízzel öntözve. De lépjünk túl a nehézségeken!
Áfonyából is rengeteg fajta létezik, nekünk a kék áfonyák csoportjával lehetnek sikereink, mert szelektálják a mésztűrő fajtákat, így egyre nagyobb esélyünk lesz, hogy meghonosítsuk a kertünkben. Azért senki ne gondolja, hogy nincsenek színvariánsok! A rózsaszín bogyójú Pink Lemonade® is ilyen. Az egyik legmésztűrőbb áfonyafajta a Reka, bogyóméretben kiemelkedő az Elisabeth®, a legismertebb fajták pedig a Bluecrop és a Patriot.
Szaporítóanyagát tekintve az áfonya eddig is cserepes kivitelben állt rendelkezésre, és ez most sem változik, hiszen csak a gyökereket körülvevő tőzeglabda mérete az eltérés a tápkockás és a cserepes növények között.
Az áfonya alacsony bokrot nevel, mégis keresik belőle a kisebb méretűeket, törpéket. Ilyen például a Lowberry® sorozatból a maximum 50-80 centiméter magasra növő Little Blue Wonder®, ez a fajta igazi balkonnövény lehet. Kisebb bokrot nevel a Hortblue® sorozat Petite® fajtája is.
Goji
Lassan terjeszkedve Ázsia egyik szuper bogyósa, a gojiként megismert kínai ördögcérna is tért hódít Európában, így Magyarországon is. Elkezdődött szelekciója is, az egyre nagyobb bogyóméret a cél, kiváló beltartalommal.
Ilyen fajta lett egyebek között a Sweet Success. Termeszthető Magyarországon, néhány gazda már próbálkozik vele. Jelenleg merisztémaszaporításból, tápkockás palántaként lehet beszerezni. Nagyon gyorsan nő, két-hároméves korában már termést hoz.
Szaporítóanyagát tekintve ennek a növénynek nincs nagy múltja hazánkban. Ha hozzá lehet jutni, akkor cserepes formában érdemes megvásárolni. Valószínűleg így is lehet csak kapni.
Kivi
Melegszik a klímánk, de még mindig a kontinentális zónába tartozunk, ennélfogva lehetnek kemény teleink, amit ez a kúszónövény nem mindig él túl. Téltűrő fajták nemesítése a cél, ami a minikivik esetében sikeres is lett. Magyarország délnyugati régiójában, a Zalai-dombságon már termő kiviültetvények vannak. A szaporítóanyag itt is merisztémaszaporítású, és olasz vagy német laborokból származik. A normál, szőrös kivik legnépszerűbb házikerti fajtája az öntermékeny Jenny. A minikivik közül az Issai a legkeresettebb, amit télállónak tartanak Magyarországon is. Ráadásul ez is öntermékeny, nem kell porzópár neki.
A legtöbb gond ugyanis a kivikkel kapcsolatban a kétlakiság: ha a nő- vagy a hímivarú tövek egyike elpusztul, a másik biztosan nem terem. A porzó képtelen rá, a termő pedig nem tud termékenyülni a pollent adó porzófajta nélkül.
A szaporítóanyagot tekintve a helyzet nemigen változott. Ahogyan régebben, most is cserepesen, konténeresen lehet kivit vásárolni. Régen dugványozták, a ma forgalomba kerülő anyagok dugványról vagy merisztémaszaporítással készülnek. A kivik olthatók, de nem oltják őket. Magról is jól kelnek, de magoncot sem forgalmaznak. Törekednek fenntartani a százszázalékos fajtaazonosságot, és ez csak a vegetatív szaporítási módokkal lehetséges. Oltáskor kihajthat az alany is, ami már okozhat meglepetéseket, a magoncok pedig hasonlítanak az anyanövényre, de néhány tulajdonságban eltérhetnek tőle.
Az új fajták szinte kivétel nélkül licenccel védettek, továbbszaporításuk tilos! A nemesítők abból élnek, hogy a hivatalosan eladott szaporítóanyagok után megkapják a részüket, a licencadó cégek pedig behajtják ezeket és odafigyelnek, hogy jogtalanul senki se szaporítsa, ne hirdesse a fajtáikat. Nagyon sok munka fekszik az új fajták nemesítésében, ezért be kell tartani a szabályokat, így juthatunk hozzá a fajtaújdonságokhoz, bármilyen növényfajról legyen is szó.
Palesits Zsolt, Palesits Faiskolai Kft.
Forrás: magyarmezogazdaság.hu
